Regisztráció



A jelszavát emailben elküldtük.

<< Apádat és anyádat tiszteljed – 23/36

Részlet: Dr. Glória Polo Ortiz tanúságtételéből

Amikor az „Életem Könyvében” az Isten 5. parancsolatához értünk („Ne ölj”), gondoltam magamban: Végre, nem tudnak mit felróni nekem, mert én nem gyilkoltam, soha nem öltem meg senkit. 

Rémületemre az Úristen egészen másképp értékelt. Világosan megmutatta, milyen kegyetlen gyilkos voltam. És a gyilkosságok, amiket elkövettem, az ölési gaztettek azon csoportjába tartoztak, amik az Úr szemében a legaljasabbak, azaz a „meg nem született magzatok” megöléséhez, az abortuszhoz.

A bal oldali képen: ez a Jézusról készült kép spontán jelent meg egy medjugorjei felvételen: Jézus a kezében egy abortált embriót tart

Egyik nap a barátnőm, Estela azt mondta nekem: „Hallgass ide! Te most 13 éves vagy és nem vették még el a szüzességed?”

Teljesen elképedten néztem rá. Mit akart ezzel mondani? Anyám mindig a szüzesség fontosságáról beszélt. Azt mondta, ez a mennyasszony ajándéka az Úrnak. De a barátnőm nagyképűen és öntelten azt válaszolta: „Anyám elvitt a nőgyógyászhoz, amikor megjött az első menstruációm. Azóta szedem a fogamzásgátló tablettát.”

Akkor egyáltalán nem tudtam, mi az. Elmagyarázta nekem, hogy ezek fogamzásgátló tabletták, amivel meg lehet előzni, hogy valaki teherbe essen. Elmesélte, milyen férfiakkal aludt együtt. Fiúk és fiatal emberek egész sora volt. Azt mesélte, hogy ez nagyon jó. Azt mondta nekem: „Úgy látom, neked erről fogalmad sincs.” Elismertem, erre közölte, hogy elvisz egy olyan helyre, ahol tanulhatok valamit.

Aggódtam, és féltem, mert mit tudom én, hova akar engem vinni. Egy új világ nyílt meg előttem, egy teljesen ismeretlen világ. Elvittek a városközpontba, egy moziba, hogy megnézzünk együtt egy pornófilmet. El tudják képzelni, hogy megijedtem? Egy 13 éves lány, pornófilmre!

Akkor még TV-nk sem volt. El tudnak képzelni egy ilyen filmet? Majdnem meghaltam az ijedtségtől és az undortól. Úgy éreztem magam, mintha a pokolban lennék. El akartam menekülni, de a barátnőim visszatartottak. Nem vágytam másra, csak minél messzebb innen, nagyon megrázott.

Azon a napon elmentem anyámmal a szentmisére. Mivel nagyon rosszul éreztem magam, gyónni mentem. Anyám az oltár előtt térdelt, és imádkozott. Gyónásomban elmondtam a szokásos dolgokat, hogy nem csináltam meg a leckémet, csaltam a dolgozatnál, engedetlen voltam – ezek voltak többé-kevésbé a bűneim. Mindig ugyanannál a papnál gyóntam, ő már szinte kívülről tudta, mit mondok.

De ma azt is elmondtam, hogy elszöktem otthonról, hogy moziba menjek. A pap meglepődött, és majdnem kiabálva mondta: ”Ki szökött el otthonról? Ki hova ment?” Borzalmasan megijedtem a reakciója miatt, és ijedtem néztem át anyámra, nem hallott-e meg valamit, de ő nyugodtan térdelt és imádkozott.

Hála Istennek, gondoltam, nem hallott semmit. Elviselhetetlen lett volna számomra, ha meghallotta volna. Felálltam a gyóntatószékből, és nagyon mérges voltam a papra. Természetesen nem mondtam meg neki, milyen film volt. Ha abból olyan nagy ügyet csinált, amikor bevallottam, hogy moziban voltam, mit rendezett volna, ha mindent tudott volna. Tán még meg is ütött volna.

Ettől a perctől kezdve működni kezdett bennem a Sátán, mert többé már nem gyóntam őszintén. Kiválasztottam, mit gyónok meg, és mit nem. Ekkor kezdődtek szentségtörő gyónásaim, és én elmentem áldozni, bár tudtam, hogy nem őszintén gyóntam.

Szentségtörést követtem el, amikor az Urat magamhoz vettem. És az Úr megmutatta nekem, hogyan kezdett lefelé süllyedni az életem, a lelki halál folyamata egyre jobban felgyorsult. A zuhanás olyan következményekkel járt, hogy életem végén már nem hittem az ördögben, sőt már semmiben sem. Sőt bűneimet jó tettekként fogtam fel.

Megmutatta nekem, hogyan mentem gyerekként Isten kezét fogva, milyen bensőséges kapcsolatban álltam vele, de bűneim egyre jobban elválasztottak irányító kezétől. Az Úr azt mondta nekem, hogy aki az ő testét és vérét érdemtelenül veszi magához, az elátkozza magát. Ettem és ittam az átkot. Láttam az „Élet könyvében”, milyen csalódott volt az ördög, amikor 12 évesen még hittem Istenben, és anyámmal mentem imádkozni. Az ördög dühöngött emiatt.

Ahogy bűnös életem elkezdődött, az Úr éreztette velem, hogyan hagyta el a béke szívemet. Nagy lelkiismereti harc kezdődött bennem, és mit mondtak erre a barátnőim? Azt mondták: „Micsoda? Gyónni menni? Bolond vagy, ez már teljesen divatjamúlt. És olyan papnál, aki még sokkal bűnösebb, mint mi!”

Egyikük se járt már gyónni, én voltam az egyetlen. Belső harc kezdődött el bennem aközött, amit a barátnőim mondtak, és aközött, amit anyám mondott, s az utóbbi állt közelebb a lelkiismeretemhez. Időnként azonban elbillent a mérleg, és barátnőim győztek. Tehát elhatároztam, hogy nem megyek többé gyónni. Nem akartam annál az öreg, nőgyűlölő papnál gyónni, és főleg nem olyannál, aki gúnyolódott már akkor, amikor bevallottam, hogy moziba mentem.

Itt láthatják a Sátán ravaszságát. Eltávolított a szentgyónástól, amikor csak 13 éves voltam. Nagyon alattomos volt. Tudják, hamis elképzeléseket ad. 13 évesen Gloria Polo egy hulla volt, ami a lelkét illeti. De számomra az volt a fontos, és büszke voltam, hogy barátnőimnek ehhez a kis csapatához tartozhatok, ezekhez a finom, okos lányokhoz, akik azt képzelték magukról, hogy többet tudnak, mint a mindnyájunk szüleik együttvéve.

13 évesen azt hisszük, hogy már mindent tudunk, és az volt a véleményünk, hogy aki Istenről beszélt, maradi és hülye. Az a modern, ami hasznos és élvezetes. A haszon és az élvezet volt divatban.

Még nem mondtam önöknek, hogy akkor, amikor a pokol szájánál álltam, és hirtelen meghallhattam az Úr hangját, minden démon elmenekült. Mind eltűntek, csak egy maradt ott. Ennek megengedte az Úr, hogy ott legyen. Ez az óriás démon szörnyű hangon üvöltötte: „Ő az enyém! Ő az enyém! Ő az enyém! Örökre az enyém!”

Ez a démon azért maradhatott, mert annak a démonhordának volt a vezére, akik befészkelték magukat hozzám, és mindent manipuláltak az életemben, hogy bűnözzek. Nagy ravaszul kihasználták gyengéimet. Ez a démon távolított el a szentgyónástól. Ezért engedte az Úr, hogy itt legyen, és ezért ordított az olyan nagyon, mert attól félt, hogy zsákmánya az utolsó pillanatban kicsúszhat a keze közül.

Félelmetesen ordított és szidott engem. Maradhatott, mert én halálos bűnnel haltam meg. Mivel 13 éves korom óta nem végeztem jól a szentgyónást, korábban pedig egyszer-másszor érvénytelen volt, tehát ezé a démoné voltam, ezért lehetett jelen a vizsgámon. El tudják képzelni, hogy éreztem magam, mikor minden bűnömet bemutatták, nagyon sok volt. És az a kárörvendő, gúnyos szemrehányás. Alig lehetett elviselni, amikor újra és újra üvöltötte, hogy az övé vagyok. Egyszerűen kimondhatatlanul borzalmas volt.

A Gonosz távol tartott a szentgyónás szentségétől,
és ezzel elvette a lehetőségét annak, hogy lelkem Jézus által meggyógyuljon és megtisztuljon. Mert ahányszor vétkeztem, egyszer sem volt ingyen. A bűn az ördög tulajdona, és fizetnünk kell érte. Olyanok voltak a bűneim, hogy beleégette az ördög a lelkembe. Az eredetileg oly csodálatos, fénnyel átitatott lelkem, mint amilyennek megfoganásomkor láttam, egyre sötétebb, fekete, fénytelen, merő sötétség lett.

Szentáldozásommal mindig szentségtörést követtem el, alig végeztem őszinte szentgyónást, amíg még egyáltalán elmentem.

Mindig, mielőtt szentgyónást végzünk, kérni kell a Szentlelket és az őrzőangyalunkat, hogy világosítsanak meg, mutassanak rá lelkünk sötét pontjaira. Az ördög ravaszkodásainak egyike, amit nagy élvezettel tesz, hogy elsötétíti a lelkünket, ezáltal azt hisszük, hogy ez vagy az nem bűn, minden rendben van, nem szükséges meggyónni, különben is a papnak több a bűne, és hogy a gyónás már elavult dolog. Világos, számomra kényelmesebb volt, ha nem kell mennem.

Estela barátnőm abortusza

Amikor 13 éves voltam, barátnőm, Estela állapotos lett.

Amikor ezt elmesélte, megkérdeztem tőle: „Hiszen te szeded a tablettát!” Azt válaszolta: „Igen, de nem használt.” Megkérdeztem tőle: „És most? Mit fogsz tenni? Ki az apa?” Azt mondta nem tudja, hogy ez egy séta alkalmával történt vagy egy buliban, vagy a vőlegényétől van. Azt mondta nekem: „Egyszerűen azt fogom mondani, hogy tőle van.” (A vőlegényétől.)

Júniusban barátnőm és a családja elutazott. Már az ötödik hónapban volt. Mikor visszajött, meglepődtem. A terhességnek semmi nyomát se láttam. Nem volt nagy hasa, de úgy nézett ki, mint egy hulla. Sápadt volt, és az extrovertált, életvidám lányból, aki annyira szeretett szórakozni, már semmi sem maradt, egyszerűen: már nem volt ugyanaz.

Tudják, közülünk senki nem járt szívesen szentmisére. De a rendi iskolában, ahova jártunk, kötelező volt. Az apácákkal kellett misére mennünk. A pap már valamivel idősebb volt, és kicsit elhúzódott a mise. Örökkévalóságnak tűntek ezek a szentmisék. Játszottunk, viccelődtünk, nevetgéltünk, és a legkevésbé sem figyeltünk arra, ami az oltárnál történt. Egyszer azonban jött egy fiatal pap, aki nagyon jól nézett ki.

Úgy gondoltuk, kár az ilyen jóképű fiatalemberért. Azon törtük a fejünket, hogy ezt a fiatal, jóvágású papot ki tudná elcsábítani. Képzeljék el! Micsoda abnormitása ez az ördögnek, hogy ilyen fiatal embereket így meg tud fertőzni. Az iskolában elsőnek a nővérek mentek áldozni. Aztán mi következtünk, bár nem voltunk gyónni. Fogadtunk, kinek sikerülhet ezt a papot elcsábítani.

Elhatároztuk, hogy amikor áldozni megyünk, kigomboljuk a blúzunkat, és akinél a keze remegni kezd, amikor az ostyát nyújtja, annak van a legjobb melle, és az keltette fel a pap figyelmét. Milyen ördögi gondolatok, és milyen eltévelyedést sugall a gonosz lélek. De mi naivitásunkban azt hittük, hogy ez csak egy vidám játék. Milyen mélyre süllyedtünk…

Tehát Estela visszatért a szabadságról, nem volt már az a játékos, szórakozni vágyó, vidám lány, mint régen. Fátyolosak lettek a szemei. Nem akart nekem arról beszélni, mi történt. De egyszer, amikor náluk voltam, megmutatta az operáció utáni heget. Azt mesélte: „Amikor anyám megtudta, hogy várandós vagyok, úgy megvadult, hogy kézen fogott, bekényszerített az autóba, és elvitt egy nőgyógyászhoz. Mikor megérkeztünk, azt mondta neki: „Terhes. Kérjen, amit akar, de nagyon sürgősen operálja meg a lányomat, szüntesse meg ezt a problémát.”” (Problémát, mint tárgyat.)

Miután ezt elmondta a barátnőm, kinyitotta a szekrényt, és egy üveget mutatott, amelyben spirituszoldatban egy embrió feküdt. Ez volt a gyereke.

Már egészen kifejlett volt, és ebben az üvegben volt spirituszban konzerválva. Soha nem tudom ezt a látványt elfelejteni. Az anyja ragaszkodott ahhoz, hogy Estela szem előtt tartsa tettének következményeit. Az üveg kupakján voltak a fogamzásgátló tabletták, hogy soha többé ne felejtse el bevenni. Képzeljék csak ezt el!

Látják, hogyan betegítik meg a bűnök az embert. És milyen az az anya, aki orvoshoz viszi a gyermekét, hogy testének nem kívánt gyümölcsét elvetesse. Aztán ez az abszurd ötlet ezzel a konzervált embrióval, hogy minden nap lássa, és ne felejtse el bevenni a tablettát. Ahányszor kinyitotta a szekrényt, lássa a gyerekét, és emlékeztesse a tablettákra.

Ez valóban beteges, egyszerűen démoni. Ilyeneket tesz az ördög, ha a bűnökkel kinyitják neki az ajtót, és nem tűntetik el a bűnbánat szentségével, amit csak egy római katolikus pap tud kiszolgáltatni. Amikor megkérdeztem a barátnőmtől, hogy érzett e testi és lelki fájdalmat, ironikusan válaszolt: „Ugyan már, miért kellene szomorkodnom? Kisebb baj ezt a kis fájdalmat elviselni, mint egy életen át küszködni ezzel a gyerekkel! Ez a probléma egyszerűen megoldódott.”

De ez hazugság volt, mert ő már nem volt olyan, mint régen. Nemsokára súlyos depresszióba esett. LSD-t kezdett szedni. Mivel én voltam a legjobb barátnője, nekem is kínálta, próbáljam ki. De én visszariadtam. Egyet azért szívesen kipróbáltam volna, mert azt mondta, hogy a drog olyan kellemes érzést okoz, úgy érzi magát az ember, mintha lebegne, mintha felhőkön volna – és hasonló dolgokról áradozott.

Szívesen kipróbáltam volna, de nem tudtam. Féltem, és azt mondtam neki, hogy érezni lehet a szagát, és ha anyám megérzi, megöl. Olyan jó orra van, kinyír, ha rájön. Tény, hogy ezt a kábítószert azért nem próbáltam ki, mert az őrzőangyalom és anyám megvédtek.

Az Úr megmutatta nekem az Élet könyvében, hogy nem azért nem próbáltam ki, mert féltem anyámtól, hanem azért, mert megadta nekem azt a kegyelmet, hogy ne tegyem meg, mert olyan anyám van, aki imádkozott. És a rózsafüzér óvott meg attól, hogy a szakadékba essek. Barátnőim viszont nem voltak megelégedve velem, vitatkoztak, kiabáltak és unalmasnak tartottak, mert én nem tartottam velük. De nem tudtam, egyszerűen nem tudtam. Ez volt a sok kegyelem közül az egyik, amit azért kaptam, mert anyám istenfélő volt és imádkozott. Ennyire fontos az ima.

>> 16 évesen vesztettem el szüzességemet 25/36
 

 


Kérjük, támogasd munkánkat, mert

> a metropolita.hu önfenntartó
> és semmilyen külső támogatásban NEM részesül

Ft
Fizetési mód választása
Személyes adatok

Számlázás részletei

Összes adomány: 1500Ft

Hasonló bejegyzések

8 hozzászólás

  1. Piómikolaus8 adatlap-képe
    Piómikolaus8

    Itt ha az abortusz a fő téma; mint a probléma megoldódására kereső
    kiutat mutató,kiutat kereső szempont.Akkor ennek a kikerülésére
    ki kel dolgozni az összes új elvárási rendszert a hit fényében az összes problémás élethelyzetekre időbeni felvilágosításokkal egészségügyis és valási.Kettő elkülönítve.Mert ma ritka a vallásos
    szexuálpszihológus szakember.Szakirányultság fontos,hiszen az emberi tudásunk csak töredékes a végtelen nagy Isten tudása előtt.És a vallási is legyen annyira alázatos ,hogy nem becsüli le a világi szakembert.És végeredményben az ifjuságnak mindenkinek saját magának kell dönteni és nem a nevelőnek.A vallási és világi tiltásokkal csak azt érjük el az ifjuságban,hogy mint tiltott dolog sokkal
    izgalmasabb számukra ilyet áthágni,mint a nem tiltott dolgot.Inkább gyakorlati és hitbeni tanácsokkal feltárni a problémás élethelyzeteket oly módon hogy tárgyalva a bűnöket és magyarázni hogy ezen szabályok megszegése milyen életproblémákat okoznak későbbiek folyamán életükben ha nem tartják be azokat,hogy világossan lássák a dolgokat,hogy világosságban járjanak és a világosság fiaivá válhassanak.Amen.

    Válasz
  2. Piómikolaus8 adatlap-képe
    Piómikolaus8

    Fiatalokat pedig lelkesíteni kell arra hogy nem szabad,alkapkodni a dolgot,és ha még nem tapasztalt partner a kapcsolatban,akkor a másik fél lehet hogy értékelni fogja tapasztalatlanságát,gyakorlatlanságát és egyben a bizonyítékarra is hogy nem dobta oda magát másiknak egy futó kapcsolat kevéért csak azért mert nem akar egy komoly kapcsolatban égni attól hogy jajj mi lesz ha kiderül nem is tudja még hogyan is kell örömet szerezni példáúl csókolóózni érzékien,kifejezve evvel mási iránt érzett vonzódást,kapcsolódást.

    Tehát sokkal értékesebb ha egy komoly kapcsolatban egymást felfedezve,tanítva,játszva fedezik fel a kapcsolatban a másik embert.
    Mint egy futó kapcsolatban,és majd a komoly kapcsolatnál csalódni hogy a másik sokkal tapasztaltabb….

    Vagyis tudatosítani hogy a szeretkezésben a tapasztalatlanság mit is bizonyít valójában és lesz egymás számára kölcsönösen egyidőben megélhető felfedezhető új élmény.Mely , ez sem lebecsülendő ám!

    Válasz
  3. Piómikolaus8 adatlap-képe
    Piómikolaus8

    Talán rá kell ébreszteni az ifjúságot arra hogy akkor vállt igazán keresztény felnőtté ha felelős önmaga a sexuális és emberi méltóságáért.Ami azt jelenti hogy érzi a súlyát erkölcsileg annak,hogy igazából a szerelmi kapcsolatban akkor van értelme sexuálisan is teljesen odaadni magát,ha tudja azt teljes bizonyossággal hogy a másik nem azért szereti,henem szereti minden tekintetben,sőt annyira szereti,hogy nem fél már lekötelezni magát a jegyesével akár házassági szentségre lépéssel sem.Mert ez garancia a hűségre Krisztusért és Ő érte és e leendő tervezet gyermekekért a leendő új család születéséért.Vagyis ne hadja magát becsapni csak futó kapcsolatra,mert akkor lehet hogy párhuzamosan egy másikat elszalaszt amiből pedig élethosszig tartó kapsolat fejlődhetett volna ki.Vagy ne hadja magát félrevezetni rossz barátoktól ateista felnőttektől,stb.Mert ugyan melyik a biztonságosabb lelkiszempontból?
    A futó ide-oda csapódó alkalmi kapcsolat ,vagy a felelőséget is vállaló másikat teljesen szerető és hibáit is elfdogadó állandó szerelmi kapcsolat?
    Aztán az persze már idő kérdése ha már nem fél a másik a felelőségteljes kapcsolattól és jegyben járnak hogy valamikor egy alkalmas időben hivatalosan is egybe kellnek azaz szentségi szintre kívánják emelni kapcsolatukat, sexualitásukat.

    Válasz
  4. Piómikolaus8 adatlap-képe
    Piómikolaus8

    Tehát mindig fontos az okos és bölcs meglátás,mikoron Jézus szemére vetették a farizeusok,hogy akkor a Mózes megengedte a vállási levelet ha férj elbocsáltotta hűtlen feleségét s hitvesét és Jézus most miért hirdet egy új és szigorúb törvényt ez esetre?Jézusnak az volt a válasza:kb.idézve ,hogy mózes vagy más próféta a ti keményszivűségtek miatt engedte meg ezt az kedvezményt vagyis engedményt….Tessék utánna olvasni…
    Úgy látszik az Isten törvénye az más és a szeretetről szól és kell hogy szóljon és nem a mási megalázásából,kisemmmizéséből.
    Egy püspök atya nem erre az esetre de egy másik egyházi problémára
    így nyilatkozott amit isde is lehet értelmezni:
    CSODÁLLATOS A MI KERESZTÉNY KULTÚRÁNK ÉS TANÍTÁSUNK A MI KERESZTÉNY VALLÁSUNK,DE MINT MINDEN VALLÁSNAK A MIENKNEK IS MEGVANNAK A SZÉPSÉGEI DE MEGVANNAK A KORLÁTJAI IS .”
    Tehát hitünk ha korlátolt is bizonyos dolgokban és élethelyzetekben,de igyekezzünk e legésszerűbben és leghumánusabban istennek tetszően döntéseket hozni és megoldani életproblémákat.

    Válasz
  5. Piómikolaus8 adatlap-képe
    Piómikolaus8

    Tehát mivel az egészséges nőben zajlik a ciklusos peteérés ciklusosan
    menstruál és az egészséges férfi most a vallási fanatikusok kedvéért úgy írom éjjel álmukban időnként ejakulálnak és így mivel nem szabadakaratukból lőn nem vétkezének.Tehát zajlik mindenkiben a szexuális ciklus.Tehát szerintem már az is bűn inkább prűdségből és vallási szégyenérzetből nem beszélni és hallgatni mikor igen is fontos az ifjúság felelőségteljes felvilágosítása mindenféle körülményhez igazodóan,még arra az esetre is ha megtörtént a nagy jajj a teherbeesés,hogy miként cselekedjen egy igazi felelőségteljes keresztény fiatal ferlnőtt.Nem pedig a társadalom és a vallási szent fanatikusok túlbagatalizállt elvárásai.Mert a vallási kisközösségek (szent-közösségek) és a világi közösségek Istennélküli felfogása között egyre nagyobbá vállik a szakadék. Egy durva példa:Egy valásos
    közösségben felnőtt fiatalember ki szenved a bűntudattól hogyha valamily sexuális bűnt követ el udvarlás közben,vagy magányosan,az Istentelen ember pedig jót (röhög rajta)/hadd nevessen!/hogy abból a pici sexuális problémájából akkora nagy problémát okoz neki.

    Válasz
  6. Piómikolaus8 adatlap-képe
    Piómikolaus8

    Aztán mikor szigorították a végrehajtható abortuszt és olyan esetekben mikor tiltott volt és nem mergengedett az abortusz,egy öreg bácsi mesélte nekem:Arra is kitalálltak egy új eljárást,miszerint elindították mesterségesen a szülést,gyógyszerekel és mikor a baba,
    vagy magzat kidugta a fejét vagy lábát akkor ölték meg mint nem kívánt gyermeket az olyan esetben mikor az abortuszt a törvény tiltotta.Pedig mennyivel egszerűbb és bűntelenebb lenne a világ,ha
    felvilágosítás,és megelőzést,és okos ősrégi módszert tartanának megszívelendőnek hiszen a bűn az emberi lélekben kifejti romboló hatását.

    Válasz
  7. Piómikolaus8 adatlap-képe
    Piómikolaus8

    Talán régen ha igaz az úgy volt,amikor még fogamzásgátló tabletta sem volt,hogy az ateista orvos ha kértek felvilágosítást az ifjú házasok.Amíg nem kívántak gyermek áldást addig ajánlotta nekik az
    orvos a ternészetes fogamzás gátlás:szeretkezés megszakítása az utolsó pillanatban,hőmérős naptár módszert a terméketlen napok behatárolására,és az óvszert mely régen marhab és sertés bélből volt míg fel nem talállták a gumi anyagú cotton-t.Ez idáig rendben is volt.Hiszen felelőségteljesen tervezhettek gyermekálldást a legobtimálisab időszakra;karrier,állás,és jó anyagi helyzet a baba megfelelő körülményéhez.De mikoron feltalálták a gyógyszerét ,elszabadult a pokol.Mert az orvos a felírt gyógyszerek után is kap anyagi részesedést.És ettől kezdve már más a helyzet.Nem beszélve a gyógyszeripar anyagi nyereségéről.És erkölcsileg el is indult a lejtőn lefelé,hiszen a gyógyszert ha elfejeti bevenni akkori segítésre kidolgozták a magzat elkaparásos módszert az abortuszt.Pedig milyen üdvös volna ha mindenki visszemenne a régi jól bevállt módszerhez,amitől az orvos és a gyógyszeripar szegényebb lenne,de nem lennének abortiztált magzat és méhen-belüli gyilkosságok.Csak egy kis odafigyelés kellene és felvilágosítás
    és nem volna annyi bűn.Nem is beszélve arról amikor a paciens az orvoshoz megy panaszával,már félig úgy tekint reá mint félistenre akitől problémájának a megoldását várja.Végeredményben

    Válasz

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.