Register
A password will be e-mailed to you.

A köznyelvben házipor-allergiának hívott betegség okozója valójában nem a házipor, de még nem is a háziporatka, hanem annak mikroszkopikus méretűre feltöredezett, így a levegőben szálló beszáradt széklete. Ez az ürülék az, amit belélegezve, megérintve a jellegzetes allergiás tüneteket kiváltja. A lakáson belüli allergének közül a házipor-atka okoz leggyakrabban légúti allergiát.

A háziporatka
Háziporatka alatt a gyakorlatban két ízeltlábút értünk: Dermatophagoides pteronyssus és Dermatophagoides farinae. Méretük szerint kb. 0,3 mm hosszú, a pókokkal állnak közeli rokonságban.
Az atkák száma késő tavasszal, nyár végén és kora ősszel a legnagyobb, mivel a lakások levegőjének nedvességtartalma a fűtés hiánya miatt ilyenkor a legnagyobb. Télen, kora tavasszal és késő ősszel a fűtött lakások relatív páratartalma 60 % körüli, ami az atkák számára kedvezőtlen, számuk – különösen télen – a legalacsonyabb. Ezt a kedvezőtlen időszakot csak azok a példányok élik túl, amelyek naponta legalább néhány órán keresztül megfelelő körülmények között, pl. ágymelegben tartózkodnak. A túlélésüket sokszor mi is segítjük a lakások túlfűtésével, túlpárásításával.

Háziporatka okozta betegségek
Az allergiás megbetegedéseket a házipor-atka ürülékében található fehérje váltja ki. Az ürülék azért is veszélyes, mert főleg a téli időszakban, száraz levegőn beszáradva, feltöredezve a porhoz tapadva órákon keresztül tud lebegni a levegőben, így a lakás bármely részére könnyen eljut. Egy átlagos atka kb. 20 ürülék gömböcskét helyez el naponta, ami azt jelenti, hogy az atkák néhány nap alatt a saját súlyuknak megfelelő súlyú ürüléket tudnak termelni.
A házipor-atka ürülékével elsősorban a légútjaink találkoznak, így allergiás nátha, asztma alakulhat ki. Másik jelentős találkozási felületünk a bőrünk, ahol a héziporatka ürüléke ekcémás elváltozást eredményezhet.

Szénanátha és asztma

Egy ember a nap folyamán kb. 9000 liter levegőt lélegzik be. A levegővel együtt jelentős mennyiségű por is megjárja a légútjainkat, melynek legnagyobb része – 98% – szemünk számára láthatatlan.
Szerencsére a legtöbb ember szinte tudomást sem vesz a vele együtt levő porról. Érzékeny személyeknél azonban a házi porral való érintkezés, vagy annak belégzése az orr nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását (erős könnyezést és orrfolyást), illetve változatos bőrtüneteket (viszketést, csalán-kiütést) idézhet elő. Később száraz, majd erőltetett köhögés jelentkezik, illetve a hörgők görcséből adódóan légúti elváltozások (nehézlégzés, fulladási roham, asztma) alakulnak ki.
Allergiás megbetegedés általában csak akkor jelentkezik, ha 1 gramm házi porban kb. 10.000 atka van és nem jön létre, ha ez az érték 1.000 atka/gramm por alá csökken.

Csalánkiütés, ekcéma
A "szénanáthás" illetve asztmatikus tünetek mellett gyakori, hogy az atka-ürülék belégzése vagy érintése bőrtüneteket is előidéz. Ez jelentkezhet csalánkiütés vagy ekcéma formában.

Allergiás nátha
A házipor-atka allergia orr-tünetei szinte teljesen megegyeznek a pollenek kiváltotta szénanátha tünetegyüttessel. Egyedüli különbség talán, hogy házipor-atka allergia esetén talán inkább az orrdugulás dominál, míg a pollen-allergiára az orrfolyás a jellemző. Jellemző tünetek:
– orrdugulás
– orrfolyás
– orrviszketés
– tüsszögés
– szemvörösség
– szemviszketés
– könnyezés
– szájpadviszketés

Asztma
Háziporatka allergiásoknál az allergén akár asztmás rohamot is provokálhat. Az asztmás jellemző tünetek:
– köhögés
– nehézlégzés

Jellemző, hogy a tünetek többsége éjszaka, illetve hajnalban jelentkezik köszönhetően annak, hogy a legtöbb allergén az ágyneműben található, és az alvás során ér minket a legjelentősebb allergén-expozíció.

Diagnózis
A házipor-atka allergia diagnózisának felállításának alapja a jellemző tünetek előfordulása, melyet kiegészíthet alkaros bőrteszttel és/vagy vérből való IgE-szint meghatározással történő allergéntesztelés. Természetesen a diagnózis felállításához szervesen hozzátartozik a jelentkező tüneteknek megfelelő szakorvosi vizsgálat, mint nátha esetén fül-orr-gégész, asztmatikus tüneteknél légzésfunkcióval kiegészített tüdőgyógyász, bőrtüneteknél bőrgyógyász szakvizsgálat.
A diagnózis felállításánál a szakorvos komplexen értékeli az összes körülményt, és annak megfelelően dönt. Így előfordulhat, hogy IgE szint emelkedés és/vagy pozitív alkaros bőrteszt (Prick teszt) nélkül sőt néha annak ellenére is felállítható a házipor-atka allergia diagnózis.
A labortesztek – Prick és IgE – segíthet az allergia mértékének meghatározásában, azonban tudni kell, hogy ezen vizsgálatok legtöbbször mindössze irányadóak.

Kezelés
A házipor-atka allergia legjobb kezelése a megelőzés, a házipor-atka szám lehető legerőteljesebb csökkentése.
A kezeléshez tudni kell, hogy a tudomány mai állása szerint a házipor-atka allergia – hasonlóan a többi allergiás megbetegedéshez – oki terápiája nem ismert, mindössze tüneti kezelést tudunk alkalmazni.
A tüneti kezelés lényege a tünetek csökkentése, és az allergia súlyosbodásának megelőzése.
Kezelésként szóba jöhet: antihisztamin, lokális szteroid, immunmodulátor szer alkalmazása.

 

* * *

Köszönjük, ha – bár kisebb összegű, de rendszeres – utalással segíted hittérítő munkánkat!

Etikus Adománygyűjtő Szervezet Logó
Evangelizálunk az online térben (Metropolita), evangelizálunk az utcán (Győztes Bárány Közösség), és mélyszegénységben élő családok között, akiket élelmiszerrel, tüzelővel és taníttatással segítünk (Nyitott Ajtók Misszió), valamint egyengetjük állami gondozott gyerekek sorsát (Legyél Nevelőszülő!).
Metropolita Egyesület 3600 Ózd, Pázmány utca 6.
Nyilvántartási szám: 01-02-0016428 I Adószám: 18876842-1-05
HUF Számlaszám: 10700598-69996096-51100005

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.