Register
A password will be e-mailed to you.

Az elmúlt 20 évben egyértelművé vált számunkra az összefüggés táplálkozásunk és a rák kialakulásának veszélye között. Becslések szerint az összes daganatos megbetegedés 30-40%-át köthetjük a táplálkozáshoz vagy kapcsolódó életmódfaktorokhoz.

Némely táplálék összetevő, mint például a szójában található izoflavonok, a hormonokhoz hasonló hatást váltanak ki, így védelmet nyújthatnak az olyan hormon-függő dagantos megbetegedésekkel szemben, mint például a petefészek vagy a méhtestrák.
Felfedezték azt is, hogy más tápanyagok, mint például a brokkoliban található szulforafán, elősegíti bizonyos védőenzimek termelését a szervezetben. Ezek az enzimek segítenek a rákkeltő anyagok kiválasztásában és megelőzik a rákhoz vezető sejtkárosodást. Más keresztes virágú zöldségek (káposzta, karfiol, kelbimbó, kínai kel), a fokhagyma, a hagyma, a bogyós gyümölcsök és a szőlő is hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek.

Az olyan teljes értékű élelmiszereket, mint például a zöldségek vagy a gyümölcsök, funkcionális élelmiszereknek nevezzük. A természetes vagy tudományosan kifejlesztett tápanyagokkal dúsított feldolgozott élelmiszerek, mint a kenyérfélék, gabonafélék, tejtermékek vagy gyümölcslevelek, szintén funkcionális élelmiszereknek tekintendők. Bár az élelmiszerekben izolálhatunk olyan specifikus tápanyagokat, amelyek csökkentik a rák kialakulásának veszélyét, ezen tápanyagoktól hozzáadott formában nem biztos, hogy ugyanazt a hatást várhatjuk, mint a teljes értékű táplálékoktól. A tápanyag összetevők ugyanis feltehetően együttesen hatnak pozitívan egészségünkre.

A szénhidrátok és az elhízás – nyelőcsőrák

Úgy gondolhatjuk, hogy az elhízással kapcsolatba hozható ráktípusok főként az emésztőrendszer alsó szakaszát érintik. Néhány kutatás azonban összefüggést talált az elhízás és a nyelőcsőrák kialakulásának kockázata között is. Ez a daganatos megbetegedés a nyolc leggyakrabban halált okozó ráktípus között szerepel az USA-ban. Bár a nyelőcsőrák okai jórészt ismeretlenek, amerikai kutatók összefüggést feltételeznek a növekvő finomított cukorbevitel és az elhízás között. Míg 1973-ban 300.000 páciensnél diagnosztizálták a betegséget, 2001-ben számuk 2,1 millióra növekedett az USA-ban. A kutatók szerint ezzel párhuzamban rohamos növekedést tapasztalhattunk mind a finomított cukor-bevitel, mind az elhízás terén, más tápanyagok bevitele pedig, nem mutatott összefüggést a betegség terjedésével. Továbbá összefüggést mutattak ki a túlzott finomított cukorbevitel és az elhízás között, ami közismerten több daganatos betegség kialakulásáért felelős. A kutatások alapján azonban nem állíthatjuk, hogy a finomított cukor túlzott bevitele nyelőcsőrákot okoz, csak a két tényező közötti lehetséges összefüggésre mutat rá.

Karotinoidok és prosztatarák

Az ötven év feletti férfiak több mint fele szenved prosztata megnagyobbodásban (BPH), amely betegséggel szemben jótékony hatású lehet a többek között a paradicsomban és a görögdinnyében megtalálható piros színanyag, a likopin. Az Európai Onkológiai Iskola adatai szerint naponta félmillió esetben diagnosztizálnak prosztatarákot világszerte, és több mint 200.000 haláleset kapcsolódik közvetlenül a betegséghez. Egy német tanulmány során kimutatták, hogy a likopint tartalmazó paradicsom fogyasztása segíthet a prosztatarák megelőzésében. Azon férfiak esetében, akik heti 4-5 alkalommal fogyasztottak paradicsom alapú ételeket, 25%-kal csökkent a prosztatarák kialakulásának veszélye.

Szójabab és a mellrák

A flavonoidokban és ligninben (növényi magvak héjában megtalálható vízben nem oldható rost) gazdag étrend 35%-kal csökkentheti az emlőrák kialakulásának veszélyét a változókor utáni időszakban – állapították meg az Észak Karolinai Egyetem munkatársai egy 1434 emlőrákban szenvedő nő részvételével végzett klinikai vizsgálat során. De korábbi görög és olasz tanulmányok is hasonló eredményre jutottak. A flavonoidok hatása azonban a menopauza előtt álló nők esetében nem kimutatható.

Az izoflavonokat tartalmazó szója valós jótékony hatásáról eltérőek a vélemények. A többség szerint a szója mint élelmiszer – egy pohár szójatej, vagy szója alapú joghurt formájában – napi fogyasztása nem káros. Ám az izoflavonok szedése étrend-kiegészítők formájában nem ajánlott.

Rostokban gazdag étrend

A növényi hatóanyagokban, rostokban, ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag teljes értékű gabonafélék joggal keltik fel a kutatók érdeklődését, hisz tanulmányok bizonyítják, hogy csökkentik a metabolikus szindróma, a cukorbetegség, a vastag- és végbélrák kialakulásának veszélyét. Sőt a hormonfüggő daganatos megbetegedések terén is bizonyítottan védelmet jelentenek, például a méhrák ellen. A méhtestrák az ötödik leggyakoribb daganatos megbetegedés a nőknél világszerte. 1000 kalóriánként 5 gramm rost fogyasztása 20%-kal csökkentheti e ráktípus kialakulásának veszélyét. A felnőttek számára javasolt napi rostmennyiség: legalább 25 g.

Jó hírek a kávéról

.
A kávé több összetevője – a koffein, az antioxidánsok, a cafestol és a kaweol – tudományos kutatások eredményei alapján védenek néhány specifikus daganatos megbetegedéssel szemben (ilyen például a máj vagy vastagbélrák).  A különböző hatóanyagok a rák különböző stádiumaiban, különböző módon hatnak.
2007-ben a Gastroentreology és Hepatology szaklapokban közölt kutatási eredmények szerint napi két csésze kávé elfogyasztása 30%-kal, míg napi négy csésze elfogyasztása 55%-kal csökkenti a májrák veszélyét.
Mindamellett az említett epidemiológiai tanulmányok csak a kapcsolatot jelzik a kávéfogyasztás és a daganatos megbetegedések veszélyének csökkenése között, ok-okozati összefüggést nem mutattak ki. A táplálkozási ajánlások szerint napi 200-300 mg koffein elfogyasztása engedhető meg, ez két-három csésze eszpresszónak megfelelő mennyiség.

Rossz hírek az alkoholról

Az Oxford Textbook of Medicine becslése szerint az Egyesült Királyságban a rákos megbetegedések okozta halálesetek 6%-áért a túlzott alkoholfogyasztás felelős. A túlzott alkoholfogyasztás növeli a száj- és nyelőcsőrák, a májrák, az emlőrák és a bélrák kialakulásának veszélyét. Terhes nők esetében pedig a születendő gyermeknél növeli a leukémia kialakulásának kockázatát.
Bár a tudósok nem teljesen biztosak abban, hogyan is okoz daganatos megbetegedést a túlzott alkoholfogyasztás, egy széles körben elterjedt elmélet szerint a másnaposságért is felelős acetaldehid károsíthatja a DNS szerkezetét. Más elméletek szerint az alkohol túlságosan megnöveli a szervezet ösztrogénszintjét, a szokatlanul magas ösztrogénszint pedig emlőrákhoz vezethet. Megint mások úgy vélik, hogy az alkohol megkönnyíti más méreganyagok bejutását a szervezetbe. De azt is feltételezik, hogy csökkenti az új DNS korrekt előállításához szükséges folsav mennyiségét a vérben.
A korábban a vörösbor jótékony hatásairól széles körben publikált tanulmány eredményeit is megcáfolták már későbbi kutatások. Bár tény, hogy a vörösbor tartalmaz egy resveratol nevű vegyületet, amelynek kis mennyiségben lehet prosztatarák-ellenes hatása és szív- és érrendszerünkre is pozitívan hat. Azóta azonban több tanulmány is bizonyította, hogy bármely alkoholtípus – sör, bor és egyéb szeszesitalok is – növelhetik a prosztatarák kialakulásának veszélyét.
 
www.daganatok.hu

* * *

Köszönjük, ha – bár kisebb összegű, de rendszeres – utalással segíted hittérítő munkánkat!

Etikus Adománygyűjtő Szervezet Logó
Evangelizálunk az online térben (Metropolita), evangelizálunk az utcán (Győztes Bárány Közösség), és mélyszegénységben élő családok között, akiket élelmiszerrel, tüzelővel és taníttatással segítünk (Nyitott Ajtók Misszió), valamint egyengetjük állami gondozott gyerekek sorsát (Legyél Nevelőszülő!).
Metropolita Egyesület 3600 Ózd, Pázmány utca 6.
Nyilvántartási szám: 01-02-0016428 I Adószám: 18876842-1-05
HUF Számlaszám: 10700598-69996096-51100005

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.