Register
A password will be e-mailed to you.

<< 1. rész

Negyedik nap

Erre a napra mindösszesen annyi evezést tervezünk, amivel eljutunk egy igazi fürdőszobás, kerámiavécés kempingbe. Érdemes úgy tervezni, hogy minden második vagy harmadik napon elérjünk egy tisztes kempingbe ahol visszaállíthatjuk Ph értékeinket és önbecsülésünket. Két kempinget is alkalmunk volt tesztelni, mindkettőt csak ajánlani tudom az arra járóknak. Ezen a napon Perén szállunk meg a Hernád Party nevű kempingben, ahol a gyönyörű pázsitos kert és szívélyes személyzet olyan balzsamozólag hat a két nap alatt kihívásokkal terhelt testünk és lelkünk számára, amilyet csak egy vízitúrázó nő kívánhat. A társaság ezen második alkalommal is enged az épített ház hívó szavának, de ezt betudjuk a 30 fölötti életkornak és ha az itthoniak rákérdeznek úgyis letagadjuk.

Érdekes látni, hogy a helyiek mennyire együtt élnek a folyóval. Beszélgetéseink során kiderül, számukra természetes hogy áradás után egy új tereppel kell megismerkedniük, mert a folyó sem lép kétszer önmagába és minden alkalommal más elrendezésben hagyva hátra környezetét tér vissza medrébe. A perei kemping előtt idén nyártól például egy hatalmas fa színesíti a folyókanyarulatot.

A pihenős napunk keretében délután csak sziesztázunk egy nagy fa árnyékában, falut nézünk és meglátogatjuk természetesen a helyi éttermet is, ahol sikerül kifogni a vidéken-olcsón-jót mesterhármast. Az ebédhez nem kell túl messzire menni, a szállásadónk szerint 60 méterre lévő (és valóban!) étteremben előre leadhatjuk a rendelésünket, így mikor átsétálunk, már a készen gőzölgő ételek várnak. Az adagok amolyan vidékiesen teltek, tehát egyenes út visz tőlük a hintaágyhoz. Az én tojásos nokedlim erősen konvergál az otthon megszokott ízhez és állaghoz, így még az sem ront rajta, hogy a fejes saláta helyett be kellett érnem házi vegyes savanyúsággal.

A délutáni sziesztát követően sétára indulunk a faluba, amelynek útjai remekül rímelnek a Hernád kacskaringóira, itt se kell sokat várni egy kanyarra és a terepviszonyok is elég izgalmasan alakulnak, néhány száz méternyi sétával már panorámát nyújtó magaslatokhoz érünk. A kanyargós utat a helyi autósok is díjazzák, az arra járó kb. 5 autó és 1 sárga busz egyike sem alulról közelíti az előírt sebességhatárt. És a keresett wc-csészét is megtaláltuk, bár nem pont erre gondoltunk.

Az este majdnem kapunk egy vihart, ehelyett azonban csak látványos felhők érkeznek és végül megússzuk égi áldás nélkül. Nem mintha nem pihepuha ágyikókban aludnánk, míg sátraink a hordó mélyén szomorkodnak tétlenségükben.

A másnapi reggelihez sikerül friss ételeket vennünk, zöldség, gyümölcs, pékáru és tejtermék terén általában támaszkodhatunk az adott falura, még a legelvetemültebb helyen is van egy bolt ahol szerezhetünk némi friss ételt, még ha ez a bolt épp a helyi kocsma is. A kocsmáról jut eszembe, este remek billiárd és csocsópartit bonyolítottunk, emellett pedig azzal szórakoztattuk magunkat, hogy kinek rosszabb az ízlése – ennek a kocsmai zenegépen lehetett bizonyítékot szerezni. Összességében elmondhatjuk, hogy a falu általunk megismert intézményei számunkra kedvező módon és korrekt árakon üzemelnek.

Ötödik nap

Észre se vettük és máris túljutottunk kis nyaralásunk derekán. Immár az ötödik napon vágunk neki az egyre szelídülő folyónak. Célpontunk ismét egy kemping, ugyanis ha már így felvitte az isten a dolgunk, hát nem akaródzik újra a susnyásban aludni. A nap nagyrészt evezéssel telik, immár rutinosan, a folyóban itt-ott fürdéssel, a vészhelyzeteket messziről felismerve és elkerülve csordogálunk lefelé. Tényleg csordogálunk, a folyó itt olyan lassúba vált, hogy az uraknak többször is az evező után kell nyúlniuk, ahelyett hogy kezüket a sörösüvegen pihentetnék. Újfent a térkép áldozataivá válunk, a rajzon jelölt sátorhely a valóságban egy bokáig süppedős, és négyzetméterenként 100 szúnyogot biztosító telket takar. Némi tanakodás és a helyi erőkkel való konzultáció után úgy döntünk, továbbindulunk egy jobb kemping reményében. Szálláskeresésünkben a szálak egész magas körökig vezetnek, már olyan beszélgetés foszlányok jutnak el hozzám, mint „hívják nyugodtan a polgármesterasszonyt” és hogy „a polgárőrség majd segít felcipelni a hajókat”. Azonban a nagy segítőkészség sem öli le a szúnyogokat, mi pedig saját vérünk árán nem maradunk, hanem útnak indítjuk a hajókat az evezés záró kilométereire.

A döntés jónak bizonyul, ugyanis néhány kanyar után rátalálunk a hernádkércsi – még nyitófélben lévő – Vidám Vidra kempingre, ahol is ismét valóra válnak civilizációs indíttatású álmaink és a hajóból nézve már alig várom, hogy a frissen nyírt pázsit csiklandozza a talpam. Így utoljára kiszállva a süppedő sárba már egész viccesnek tűnik a dolog, és eddigre én is rájövök, hogy a szandált levéve nem fogok seggre esni mint azt tettem eddig, így hát pikk-pakk partot fogunk és már keressük is a nagyszerű kert legjobb részét sátrainknak.

A helyi eligazodásban segítségünkre van a kemping leendő gondnoka, elvisz minket a boltba vásárolni, így hamarosan közös főzésnek álcázott kitudja-jobban vetélkedő indulhat. Úgy tűnik mindenki ismeri az ideális lecsó készítésének csínját-bínját és a végeredmény is magáért beszél, a teljes csapat tudása ott rotyog a bográcsban és egy jól eső, tűz körüli vacsorával zárjuk remek kis vízitúránkat.

Lévén az egész vízitúra nyaralás, itt minden idő szabadidő, de az abszolút szabadidőben, amikor sem evezni sem sátrat állítani nem kell, alkalom adódik eszmecsere címszó alatt hevesen vitatkozni a világ nagy kérdéseiről, és a környezet ideális arra is, hogy a békésebb utazók egy fa árnyékában elmélyedjenek könyvükben. Miután egy ilyen túrán viszonylag összezártan, egymásra utaltan telnek a napok, számolnunk kell azzal hogy generálódhatnak feszültségek. Türelmetlenek, nyűgösek lehetünk a körülmények miatt, ezért mindenképp figyeljünk arra hogy megőrizzük nyitottságunk, rugalmasságunk és a konfliktusokat inkább feloldjuk mint elmélyítsük. Ha mégis megelégeltük utastársainkat még mindig találhatunk új barátokat:

Hatodik nap

Egy utolsó gondolat erejéig visszatérve a folyóhoz, el kell mondanom, hogy a víz a hírekben hallottak ellenére nem volt különösebben koszos, a hat nap alatt egyetlen rövid szakaszon láttam habosodást, a vízben úszó szemetet pedig szinte egyáltalán nem. Így az utolsó napon egy gyors pakolás és gyors reggeli mellé még bepréselek egy körbefutást a kemping környékén, ahol örömömre bájos látnivalók fogadnak.

A zárónapra eveznivaló már nem marad, teljesítettük a tervet és a délelőtti pakolást követően csak arra várunk, hogy megérkezzen értünk Pista bácsi. Pista bácsi pedig érkezik, visszatérünk a tokaji bázisra, hogy aztán az udvaron RNB klipeket megszégyenítő profizmussal mossuk le kenuinkat. A rituális zárófürdő után búcsút intünk a fürdőruhának és az evezőnek is, és egy utolsó ebédre indulunk a szomszéd faluba. Tele pocakkal és vasalt idegekkel hagyjuk el BAZ megyét hogy az autópályán visszakígyózzunk Budapestre.

Összegezve, a bruttó 6 – nettó 4 evezéssel töltött nap olyan kikapcsolódást jelentett, hogy a hazaúton egybehangzóan állítjuk, olyan mintha hetekre kiszakadtunk volna a hétköznapi életünkből. A benzinkúton azonban már a korábbi idők rutinjával csapunk le a címlapok híreire, hazaérve pedig a várnak a számlák, nyúlunk a távirányítóért és a gép elé ülve már meg is érkeztünk jól megszokott életünkbe. De új élményekkel gazdagon, és a lényeg mindig ez.

Hernádi Hajónapló VÉGE


Nyaralj személyre szabott árajánlattal! Regisztrálj, és nyerj mellé egy wellness hétvégét is!

* * *

Köszönjük, ha – bár kisebb összegű, de rendszeres – utalással segíted hittérítő munkánkat!

Etikus Adománygyűjtő Szervezet Logó
Evangelizálunk az online térben (Metropolita), evangelizálunk az utcán (Győztes Bárány Közösség), és mélyszegénységben élő családok között, akiket élelmiszerrel, tüzelővel és taníttatással segítünk (Nyitott Ajtók Misszió), valamint egyengetjük állami gondozott gyerekek sorsát (Legyél Nevelőszülő!).
Metropolita Egyesület 3600 Ózd, Pázmány utca 6.
Nyilvántartási szám: 01-02-0016428 I Adószám: 18876842-1-05
HUF Számlaszám: 10700598-69996096-51100005

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.