Regisztráció



A jelszavát emailben elküldtük.

Kattints ide a képgaléria megtekintéséhez!

A Galápagos-szigeteken csodálatos állat és növényvilág található, amely egyedülálló a Földön. Itt élnek a világ legnagyobb teknősei, de a leguánok és a medvefókák is. Charles Darwin az itt tapasztalt jelenségek alapján alakította ki forradalmi felfedezését, az evolúcióelméletet.

A természetfilmek kedvenc helyének minősülő Galápagos-szigetek, Dél-Amerika nyugati partjaitól, Ecuadortól ezer kilométerre fekszik. Ez a vulkanikus eredetű szigetcsoport az egykoron tömegesen itt élő óriásteknősökről kapta a nevét (spanyolul ugyanis a galápago teknőst jelent). Az itt élő, sehol másutt nem található speciális fajok miatt 1978-ban felkerült a Világörökség listájára.

A Galápagos-szigetek egy hatalmas nemzeti park, amely 13 nagyobb szigetből, 6 kisebből és 107 sziklából álló vulkanikus szigetcsoport. Az első sziget 5-10 millió éve keletkezett tektonikus tevékenység következtében. A legfiatalabbak, az Isabela és a Fernandina még mindig alakulnak. A legutóbbi vulkánkitörés 2005-ben volt.

A felfedezés

A szigetcsoportot 1535. március 10-én fedezték fel a spanyolok, egészen odáig teljesen lakatlan volt.
A 17. században John Cook és William Cowley is járt itt. 1832. február 12-én José María Villamil tábornok Ecuador részévé nyilvánította.

Charles Darwin

1835-ben járt itt Charles Darwin, akinek emlékét máig ápolják és a szigetcsoport északnyugati részén egy kis szigetet róla neveztek el. Az ifjú természettudós az itt tapasztalt jelenségek alapján alakította forradalmi felfedezését, az evolúcióelméletet. Ez az elmélet az alapja mindannak a tudásnak, amivel manapság a természettudósok vizsgálják a fajok fejlődését és a természet működését. A Galápagos-szigetek neve mindörökre összeforrt Charles Darwin és az evolúcióelmélet nevével.

Állat paradicsom

Az élővilág a dél-amerikai kontinensről repülve, úszva vagy fatörzseken sodródva jutott el Galápagos-ra. Ezért rendkívül gazdag itt az állatvilág madarakban, tengeri emlősökben és hüllőkben. Szárazföldi emlősből csak két faj képviselteti magát, kétéltű pedig egyáltalán nem él a szigeteken. Amikor ezek a fajok megérkeztek új lakóhelyükre, akkor örökre elzárták magukat a szárazföldtől, fejlődésük itt ment végbe, új fajokat, alfajokat hozva létre.

A szárazföldi emlősöket a denevérek, és néhány egérfaj képviseli. Tengeri emlősökből már nagyobb a választék, élnek itt fókák, cetek és delfinek. A legnagyobb számban madarak vannak a szigeteken, amelyekből sok csak itt él a világon. A hüllők közül olyanokkal találkozhatunk, mint az egyedülálló szárazföldi elefántteknős, amiből 11 alfaj él itt. Páncélzatuk a környezetüknek megfelelően alakult, ezért minden szigeten más-más alfaj él. A tengeri leguán szintén egyedülálló, az egyetlen gyíkfaj, amelyik tengervízben él.

A szigetek leghíresebb állatai a galápagonak nevezett galápagosi óriásteknősök vagy elefántteknősök és a különböző földipintyek, amik valójában nem is a pinty, hanem a sármányfélék családjába tartoznak. Ők mára a világ legalaposabban tanulmányozott vadállatai közé tartoznak. Különlegesek az itt élő leguánok és itt él a galápagosi medvefóka is.
Igazi madárkülönlegesség a kéklábú szula de itt fészkelnek a galápagosi albatroszok és a galápagosi pingvinek is.
A szigetek körüli vízben élnek a tengeri leguánok, a szárazföldön pedig a varacskosfejű leguánok.

Kétféle növényzet

A partok csapadékszegények, ott a növényzet szárazságtűrő kaktuszos bozót. A nagyobb szigetek belsejének hegyoldalait már 1000-2000 mm csapadék öntözi, így ott kialakulhatott a trópusi esőerdő. A növényeket szintén a tengeráramlatok és a passzátszelek sodorták a szigetcsoportra. A tengerparti sávot a mangrove-erdők jellemzik. A legnagyobb területet a kopár tengerparti sáv foglalja el, amelyek jellemző növényei a kaktusz- és szentjánoskenyérfélék. De a magasabban fekvő részeken találkozhatunk örökzöldekkel, orchideákkal és broméliákkal, valamint gombákkal és mohafélékkel. A legmagasabb részekre a páfrány- és pázsitfűfélék a jellemzőek.

Időjárás és éghajlat

A szigetek éghajlatát és élővilágát a tengeri áramlatok határozzák meg. Júniustól novemberig partjait a hideg dél-egyenlítői áramlat éri. Ez a hideg évszak ideje, augusztusban és szeptemberben ennek az áramlatnak az ellenfolyása a szintén hideg egyenlítői ellenáram határozza meg a hőmérsékletet a szigeteken. Decembertől májusig a meleg El Nino áramlat mossa a szigetvilág partjait, amely a Panamai-öbölben keletkezik és az északkeleti passzátszelek mozgatják. Ez az időszak a meleg vagy esős évszak, ilyenkor főleg a magasabb részeken legtöbb a csapadék. Ezek a tengeráramlatok teszik lehetővé a különböző helyekről származó fajok együttélését.

Fontos adatok

A sziget területe 8 010 km², a lakossága 19 984 fő.
1968-ban a szigetek 98%-a Nemzeti Parkká lett nyilvánítva.
1973 óta Galápagos ecuadori tartománynak számít.
Legmagasabb pontja a Wolf vulkán az Isabella-szigeten

A szigetek három kantonra vannak osztva:
1. San Cristóbal (A kanton részei az alábbi szigetek: Española, Floreana (Santa María), Genovesa és Santa Fe).
2. Isabela (A kanton részei az alábbi szigetek: Darwin, Fernandina, Wolf)
3. Santa Cruz (A kanton részei az alábbi szigetek: Marchena, Pinta, Pinzón, Rábida, San Salvador és Seymour)

Utazás

Mivel a hajózási útvonalak a nagy felfedezések idején elkerülték, élővilága átvészelte civilizációnk rombolásait.
Napjainkra teljes területét védetté nyilvánították, s a turisták számát évi hatvan-hetvenezer főben maximálták. Azaz kizárólag szervezett utazás keretében látogathatunk el földünk talán utolsó paradicsomi vidékére.

A több millió évvel ezelőtt, a tenger alatti vulkánokból kialakult szigetcsoport sokak régóta vágyott úti célja. A szigeteket, a felfedezést követően több mint három évszázadon át csak kalózok és bálnavadászok látogatták.

Legújabb felfedezések

1977-ben egy mélytengeri kutatóhajó a Galápagos-szigetektől délre található, tengerfenéki vulkánokat vizsgálta. Az óceán felszíne alatt 3000 méterrel hőforrásokat találtak, amelyek körül, a kőzetek hasadékaiban hatalmas baktériumtelepeket fedeztek fel. E baktériumok viszont óriási, 3–3,5 méter hosszúságot és 10 cm kerületet is elérő férgeknek szolgáltak táplálékul. Ezek az élőlények semmi más, a tudomány által eddig ismert féreghez nem hasonlítottak, nem volt szájuk, sem bélrendszerük. Véredényekben gazdag, tollszerű csápjaikkal szívták fel a baktériumokat. E férgek mellett eddig szintén nem ismert hatalmas kagylókat, halakat és rákokat is találtak: egy olyan életközösséget, amelyet a napfénytől függetlenül, pusztán a tengerfenéki hőforrásokban lévő oldott ásványi anyagokat hasznosító baktériumok tartanak fenn.


Nyaralj személyre szabott árajánlattal! Regisztrálj, és nyerj mellé egy wellness hétvégét is!

 
Gondold el, hogy minden újságért fizetni kell, mi is várjuk a te önkéntes adományodat, ha meg tudod engedni magadnak :-)
> a metropolita.hu NEM ENGEDÉLYEZ reklámokat
> vannak terveink új oldalak létrehozására: kifejezetten a papi hivatásról, illetve imakampány oldal, ahova beírhatjátok sürgős szándékokat és válaszhattok imaszándékot (hasonlóan az adományoldalakhoz..)
> EGYETLEN anyagi forrásunk a ti adományotok
Ft

Állítsd be mennyit szeretnél adományozni

Fizetési mód választása
Személyes adatok

Metropolita Egyesület
Nyilvántartási szám: 01-02-0016428
Adószám: 18876842-1-41
HUF Számlaszám: 10700598-69996096-51100005

Köszönjük adományozási szándékát

Metropolita Egyesület
1024 Budapest
Ezredes utca 13.

Összes adomány: 1500Ft

Hasonló bejegyzések

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.