Regisztráció



A jelszavát emailben elküldtük.

Kattints ide a képgaléria megtekintéséhez!

A Galápagos-szigeteken csodálatos állat és növényvilág található, amely egyedülálló a Földön. Itt élnek a világ legnagyobb teknősei, de a leguánok és a medvefókák is. Charles Darwin az itt tapasztalt jelenségek alapján alakította ki forradalmi felfedezését, az evolúcióelméletet.

A természetfilmek kedvenc helyének minősülő Galápagos-szigetek, Dél-Amerika nyugati partjaitól, Ecuadortól ezer kilométerre fekszik. Ez a vulkanikus eredetű szigetcsoport az egykoron tömegesen itt élő óriásteknősökről kapta a nevét (spanyolul ugyanis a galápago teknőst jelent). Az itt élő, sehol másutt nem található speciális fajok miatt 1978-ban felkerült a Világörökség listájára.

A Galápagos-szigetek egy hatalmas nemzeti park, amely 13 nagyobb szigetből, 6 kisebből és 107 sziklából álló vulkanikus szigetcsoport. Az első sziget 5-10 millió éve keletkezett tektonikus tevékenység következtében. A legfiatalabbak, az Isabela és a Fernandina még mindig alakulnak. A legutóbbi vulkánkitörés 2005-ben volt.

A felfedezés

A szigetcsoportot 1535. március 10-én fedezték fel a spanyolok, egészen odáig teljesen lakatlan volt.
A 17. században John Cook és William Cowley is járt itt. 1832. február 12-én José María Villamil tábornok Ecuador részévé nyilvánította.

Charles Darwin

1835-ben járt itt Charles Darwin, akinek emlékét máig ápolják és a szigetcsoport északnyugati részén egy kis szigetet róla neveztek el. Az ifjú természettudós az itt tapasztalt jelenségek alapján alakította forradalmi felfedezését, az evolúcióelméletet. Ez az elmélet az alapja mindannak a tudásnak, amivel manapság a természettudósok vizsgálják a fajok fejlődését és a természet működését. A Galápagos-szigetek neve mindörökre összeforrt Charles Darwin és az evolúcióelmélet nevével.

Állat paradicsom

Az élővilág a dél-amerikai kontinensről repülve, úszva vagy fatörzseken sodródva jutott el Galápagos-ra. Ezért rendkívül gazdag itt az állatvilág madarakban, tengeri emlősökben és hüllőkben. Szárazföldi emlősből csak két faj képviselteti magát, kétéltű pedig egyáltalán nem él a szigeteken. Amikor ezek a fajok megérkeztek új lakóhelyükre, akkor örökre elzárták magukat a szárazföldtől, fejlődésük itt ment végbe, új fajokat, alfajokat hozva létre.

A szárazföldi emlősöket a denevérek, és néhány egérfaj képviseli. Tengeri emlősökből már nagyobb a választék, élnek itt fókák, cetek és delfinek. A legnagyobb számban madarak vannak a szigeteken, amelyekből sok csak itt él a világon. A hüllők közül olyanokkal találkozhatunk, mint az egyedülálló szárazföldi elefántteknős, amiből 11 alfaj él itt. Páncélzatuk a környezetüknek megfelelően alakult, ezért minden szigeten más-más alfaj él. A tengeri leguán szintén egyedülálló, az egyetlen gyíkfaj, amelyik tengervízben él.

A szigetek leghíresebb állatai a galápagonak nevezett galápagosi óriásteknősök vagy elefántteknősök és a különböző földipintyek, amik valójában nem is a pinty, hanem a sármányfélék családjába tartoznak. Ők mára a világ legalaposabban tanulmányozott vadállatai közé tartoznak. Különlegesek az itt élő leguánok és itt él a galápagosi medvefóka is.
Igazi madárkülönlegesség a kéklábú szula de itt fészkelnek a galápagosi albatroszok és a galápagosi pingvinek is.
A szigetek körüli vízben élnek a tengeri leguánok, a szárazföldön pedig a varacskosfejű leguánok.

Kétféle növényzet

A partok csapadékszegények, ott a növényzet szárazságtűrő kaktuszos bozót. A nagyobb szigetek belsejének hegyoldalait már 1000-2000 mm csapadék öntözi, így ott kialakulhatott a trópusi esőerdő. A növényeket szintén a tengeráramlatok és a passzátszelek sodorták a szigetcsoportra. A tengerparti sávot a mangrove-erdők jellemzik. A legnagyobb területet a kopár tengerparti sáv foglalja el, amelyek jellemző növényei a kaktusz- és szentjánoskenyérfélék. De a magasabban fekvő részeken találkozhatunk örökzöldekkel, orchideákkal és broméliákkal, valamint gombákkal és mohafélékkel. A legmagasabb részekre a páfrány- és pázsitfűfélék a jellemzőek.

Időjárás és éghajlat

A szigetek éghajlatát és élővilágát a tengeri áramlatok határozzák meg. Júniustól novemberig partjait a hideg dél-egyenlítői áramlat éri. Ez a hideg évszak ideje, augusztusban és szeptemberben ennek az áramlatnak az ellenfolyása a szintén hideg egyenlítői ellenáram határozza meg a hőmérsékletet a szigeteken. Decembertől májusig a meleg El Nino áramlat mossa a szigetvilág partjait, amely a Panamai-öbölben keletkezik és az északkeleti passzátszelek mozgatják. Ez az időszak a meleg vagy esős évszak, ilyenkor főleg a magasabb részeken legtöbb a csapadék. Ezek a tengeráramlatok teszik lehetővé a különböző helyekről származó fajok együttélését.

Fontos adatok

A sziget területe 8 010 km², a lakossága 19 984 fő.
1968-ban a szigetek 98%-a Nemzeti Parkká lett nyilvánítva.
1973 óta Galápagos ecuadori tartománynak számít.
Legmagasabb pontja a Wolf vulkán az Isabella-szigeten

A szigetek három kantonra vannak osztva:
1. San Cristóbal (A kanton részei az alábbi szigetek: Española, Floreana (Santa María), Genovesa és Santa Fe).
2. Isabela (A kanton részei az alábbi szigetek: Darwin, Fernandina, Wolf)
3. Santa Cruz (A kanton részei az alábbi szigetek: Marchena, Pinta, Pinzón, Rábida, San Salvador és Seymour)

Utazás

Mivel a hajózási útvonalak a nagy felfedezések idején elkerülték, élővilága átvészelte civilizációnk rombolásait.
Napjainkra teljes területét védetté nyilvánították, s a turisták számát évi hatvan-hetvenezer főben maximálták. Azaz kizárólag szervezett utazás keretében látogathatunk el földünk talán utolsó paradicsomi vidékére.

A több millió évvel ezelőtt, a tenger alatti vulkánokból kialakult szigetcsoport sokak régóta vágyott úti célja. A szigeteket, a felfedezést követően több mint három évszázadon át csak kalózok és bálnavadászok látogatták.

Legújabb felfedezések

1977-ben egy mélytengeri kutatóhajó a Galápagos-szigetektől délre található, tengerfenéki vulkánokat vizsgálta. Az óceán felszíne alatt 3000 méterrel hőforrásokat találtak, amelyek körül, a kőzetek hasadékaiban hatalmas baktériumtelepeket fedeztek fel. E baktériumok viszont óriási, 3–3,5 méter hosszúságot és 10 cm kerületet is elérő férgeknek szolgáltak táplálékul. Ezek az élőlények semmi más, a tudomány által eddig ismert féreghez nem hasonlítottak, nem volt szájuk, sem bélrendszerük. Véredényekben gazdag, tollszerű csápjaikkal szívták fel a baktériumokat. E férgek mellett eddig szintén nem ismert hatalmas kagylókat, halakat és rákokat is találtak: egy olyan életközösséget, amelyet a napfénytől függetlenül, pusztán a tengerfenéki hőforrásokban lévő oldott ásványi anyagokat hasznosító baktériumok tartanak fenn.


Nyaralj személyre szabott árajánlattal! Regisztrálj, és nyerj mellé egy wellness hétvégét is!

A Metropolita Egyesület többféle céljához adományokat gyűjtünk, hogy újabb keresztény médiafelületeket hozhassunk létre. Tervünk egy papi hivatásról szóló oldal, egy online imaközösségi felület létrehozása, és szeretnénk a nagy keresztény misztikusokat hangoskönyvben elérhetővé tenni. Ebben kérjük anyagi segítségeteket.

Az adományt paypal-on keresztül (ha a linkre kattintasz) és közvetlen utalással is be tudjuk fogadni.

Metropolita Egyesület
Nyilvántartási szám: 01-02-0016428
Adószám: 18876842-1-41
HUF Számlaszám: 10700598-69996096-51100005

Köszönjük!!!

Metropolita Egyesület
1024 Budapest
Ezredes utca 13.

Ft

Állítsd be mennyit szeretnél adományozni

Fizetési mód választása
Személyes adatok

Számlázás részletei

Összes adomány: 5000Ft

Hasonló bejegyzések

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.