A TV reklámokban sok jót hallunk a probiotikumokról. Ezek a savanyított tejtermékekben élő baktériumok, amiket évezredek óta joghurt, kefir előállítására használnak.
.
A baktériumok életfolyamataikhoz használják fel a tejben levő cukrot és a savanyú anyagcsere-termékek adják a tejtermékek kellemes ízét. Ez a reakció olyan előnnyel is jár, hogy a tejcukor (más néven laktóz) jelentős része elbomlik és a laktóz érzékenyeknek nem okoz panaszt a kefir, joghurt fogyasztása. Tehát a probiotikumokat „jó baktériumoknak” is nevezhetjük. Ezek nem kórokozók, hiszen a születést követő óráktól kezdve a bélrendszerünkben „hordjuk” őket. Együtt élünk velük, szimbiózisban.
.
Az általunk elfogyasztott ételek meg nem emésztett cukor-komponensével táplálkoznak, cserébe olyan vegyületeket kapunk tőlük, amire nekünk van szükségünk: pl. K vitamint, ami a normális véralvadáshoz szükséges anyag. Az immun-rendszert is serkentik, ez nagyon lényeges a kórokozók elleni természetes védekezés kialakításában. Több különböző baktérium-törzs tartozik a probiotikumok csoportjába.

Az újszülöttek bélbaktériumainak összetétele attól is függ, hogy természetes úton, vagy császármetszéssel születtek, valamint hogy mivel táplálják őket: anyatejet, vagy tápszert kapnak.

Köztudott, hogy a szoptatás az előnyösebb a baba számára. Ebben az esetben a Lactobacillus törzsek vannak túlsúlyban, ami a csecsemő normális bélflórájának számít. Ilyenkor a széklet sárgás színű, benne kis fehér túró-rögöcskék vannak. Elég laza, könnyen üríthető, akár naponta többször is lehet széklete a babának. A tápszeres széklet zöldes színű, keményebb, néha panaszt okoz a kiürítése. Ezért mostanában a tápszerekhez is adnak probiotikumokat, tehát olyan baktériumokat, amelyek normálisan az anyatejes csecsemők belében élnek. Más tápszerek pedig olyan szénhidrátokat tartalmaznak, amik az anyatejben is megtalálhatók és a normális baktérium-flóra elszaporodásához járulnak hozzá. Ettől még nem pótolják az anyatejet! Ebben az életkorban lehet szerepe a probiotikumoknak, mint allergia-megelőző szereknek.

Az allergia korunk népbetegsége.

Különböző szerveken jelentkezhetnek a tünetek: a bőrön, a tüdőben, az orrban, de a belekben is. Ennek következménye az ekcéma, csalánkiütés, asztma, szénanátha és étel-allergia. Tudományos vizsgálatok fényt derítettek arra, hogy ha a csecsemő szopik és nem tehéntej alapú tápszert fogyaszt, jóval ritkább az ekcéma és a tejallergia kialakulása. A későbbiekben is ritkább a sípoló légzéssel járó meghűléses betegségek száma. Természetesen az anyatejben levő immun-anyagok jelentős szerepet játszanak az allergia-megelőzésben, de védelmet jelent a normális bélflóra is.

Ezért vizsgálatokat végeztek probiotikumok adásával, és az eredmény meggyőző volt: csökkent az ekcéma és tejérzékenység aránya ezek között a csecsemők között. A későbbiekben kialakuló asztma és allergiás nátha gyakoriságára vonatkozó vizsgálatok még folyamatban vannak. Amikor a probiotikumokat akár a terhes, vagy szoptató anyának, akár a csecsemőnek adták, hasonló jó hatást tapasztaltak.

A későbbi életkorokban, bizonyos esetekben szintén eredményes a „jó baktériumok” adása, de ekkor már nem játszik szerepet az allergia-megelőzésben.

Mire jó még a probiotikum?

Hasmenéses betegségek alatt vagy után adva segít a normális bélflóra helyreállításában. Kiszorítja a bélben levő kórokozó baktériumokat, gombákat, gátolja a vírusok káros hatását. Az antibiotikumok nemcsak a betegségeket létrehozó baktériumokat, hanem a normális bélflórát is elpusztítják, ezért azok szedésével párhuzamosan, vagy azt követően szintén érdemes probiotikumot alkalmazni. Gyulladásos bélbetegségben szenvedőknek is javasolt.

A probiotikumok nemcsak a savanyított tejtermékekben, hanem patikai készítmények formájában is elérhetők, - ez utóbbi esetben ismert törzsek, meghatározott csíraszámban szedhetők, - gyakorlatilag mellékhatásuk nincs.

Dr Hidvégi Edit
Gastroenterológiai szakorvos

1. Nem is olyan ritka betegség: az ételallergia

Dél-Amerika első nagy misztikusa és védőszentje. Életét a Jézussal való szüntelen egység és párbeszéd töltötte ki. Írásai rendkívüli bölcsességről tanúskodnak, bár sajnos csak töredékesen maradtak ránk.

A szekularizáció (elvilágiasodás) általánossá válásának következtében hiányzik belőlünk az Egyházról alkotott természetfeletti látásmód. Pedig úgy kell az Egyházat szeretnünk, mint Krisztus, aki “Önmagát adta érte” (Ef 5,25). Krisztus módjára szeretni annyit jelent, mint egészen életünk feláldozásáig szeretni.

Ebben a házban nincs idegesség, morgolódás, elsötétült arc, nincs kölcsönös szemrehányás, és még kevésbé zúgolódás Isten ellen azért, mert nem halmozta el őket anyagi javakkal. József nem panaszkodik Máriára, hogy ő az oka a szerencsétlenségének, és Mária nem okolja Józsefet azért, mert nem tud anyagilag jobban gondoskodni róluk. Szentül szeretik egymást, és ezért nem saját javukkal törődnek, hanem az élettársukéval.

A Szentszék XVI. Benedek pápa aláírásával 2009 decemberben tette közzé azt a dekrétumot, amelyben elismerik a boldoggáavatáshoz szükséges csodát.

Február 6 és 12 között nagyszerű programsorozat házaspároknak Szegeden!

“A káosz idején mondd ezt: tanulok.”

Vatikánváros, 2010. január 31., vasárnap - A pápa a közel-keleti békéért és a munkanélküliség csökkenéséért kér imát

A világ gyakran “nagyoknak” nevezi a bűnözőket. Nem! A ,,nagyság” nem a bűnözésben van. A jóságban van, a becsületességben, a szeretetben, az igazságosságban. Áldozathozatalt, elszakadást, tiszta életet, alázatosságot igénylő helyzetek keresését hirdettem.” - magyarázza Jézus.

Valaki azt mondta, ha nem mentél keresztül a kétségbeesés tesztjén, akkor valójában semmit sem tudsz. A Szentlélek nem száll le a magabiztos emberre, aki lelkében gazdag, mert az ilyen ember elzárkózik az Ő ereje, a Szegények Atyjának ereje elől.

Két szent: a pap és a kármelita levelezése