Miért legyünk elnézőek a férfiakkal?

Óriási változásokat tudsz kapcsolataidban elérni akkor, ha nem vagy önző, és nem ragadsz le sérelmeid és elvárásaidban való csalódottságod listázásánál. Ha valóban azt keresed, mivel tudod támogatni és boldoggá tenni életed szerelmét, önfeláldozásod előbb-utóbb átsegít a nehézségeken és gazdag gyümölcsöket fog hozni közös életetekben.

A férfiak mások mint mi. Ők nem értik a mi érzelmeinket, fogalmuk sincs egy párkapcsolat működéséről, hiába magyaráznak fellengzősen a kapcsolat menedzsmentről. Akármit is mondanak, és bármi is az oka, ők gyárilag nem értik az egészet, ami nekünk fontos, ami miatt sírunk, hogy mi mindenre kellene odafigyelniük, a lelki-érzelmi folyamatokra, szövetségünk szüntelen megerősítésére, a kapcsolat lényegére. A kapcsolat sorsa valójában a nők kezében van. És nem kevésbé nehéz profin csinálni és sikerre vinni, mint egy vállalat irányítását.

Ugyanis a sikert a férfiak pénzben mérik, így vannak beállítva. Gyermekkoruk óta teljesítmény orientáltak, és elsősorban akkor érzik úgy, hogy tökéletesen gondoskodtak jövendőbeli vagy meglévő családjukról, ha képesek megteremteni az anyagi jólétet. Amíg ez nem sikerül, nem érzik teljes értékű férfinak magukat, és ez óriási erőfeszítést is követel tőlük, amennyiben nem tartoznak azon kevesek közé, akik beleszülettek a jómódba. Sok férfi pusztán önérzetből nem hajlandó addig nősülni, amíg nem lesz saját lakása, és biztos egzisztenciája. Ez sajnos komoly válságba sodorhat egy már meglévő kapcsolatot. Avagy házasságot, ha a férfi anyagi helyzete meginog, esetleg a nő sikeresebb karriert fut be nála. A férfit ilyen esetben erős szégyenérzet hatja át, ami frusztrálttá, agresszívvá, és végső soron távolságtartóvá – vagy eltávolodóvá – teszi.

A férfiak képesek annyira beszűkülni erre az egyetlen problémára, olyan rögeszmésen csak erre fókuszálnak, hogy elfelejtik, mennyivel többre van ennél szüksége egy nőnek. Figyelmen kívül hagyják a romantikát, az odafigyelést, a közös beszélgetéseket, a támogatást, és gyakran észre sem veszik, hogy szinte egészen magára hagyták a nőt, és nem hallják meg a vészjelzéseket. Magyarul: hihetetlenül önzőek tudnak lenni.

Ám az ő egójuk roppant sérülékeny. Amikor úgy érzik, ellenséges a környezet, keménynek mutatják magukat, és elrejtik fájdalmukat. Csökönyös némaságuk páncélként védi őket, mert egy férfias férfi nem sír és nem panaszkodik. Pedig ők is éppúgy szomorúak és csalódottak, ők is zokognak, de csak belül; könnyeik nem a szemükből potyognak. Mi meg éppen körmünk szakadtáig vágyunk egy kis érzelemnyilvánításra, hogy kifejezhessük szolidaritásunkat, felfedezhessünk egy kis gyengeséget, mely szükségessé teszi gyöngédségünket – de nem! A férfi amúgy is túl gyengének érzi magát; a világ minden kincséért sem tenné ezt még nyilvánvalóbbá! Minél törékenyebbnek ítéli a helyzetét, annál zárkózottabb és ridegebb. Úgy gondolja, ha kimutatná kedvese felé a kétségbeesését, ezzel bevallaná alkalmatlanságát az oltalmazó, gondoskodó szerepre. Ez esetben egyedül az empátiánk és a tudatos megértésünk segít átvészelni a nehéz korszakot.

Ha a férfi dühöng, kritizál és becsmérel, amikor szakítással fenyeget és uralkodni akar fölöttünk, ez csak egyfajta hamis felsőbbrendűségi érzésből fakad, aminek az a célja, hogy álcázza a sérült egót és a leküzdhetetlennek tűnő kételyeket. Nekünk nőknek meg kell próbálnunk átlátni ezen – ahogyan elvárjuk partnereinktől, hogy ők is rájöjjenek mire van szükségünk tőlük. Nos, az empátia a nők kiváltsága, és a férfiaknak arra van szükségük, hogy átlássunk macsó-álcájukon, és elfogadjuk, szeressük őket hibáikkal együtt, érezzék, hogy mi rendületlenül bízunk bennük. Bizony ilyenkor nekünk kell stabilabbnak és kitartóbbnak lennünk!

Természetesen fenntartjuk, hogy minden helyzetet egyedien kell értékelni, mert előfordulhat, hogy nem a megfelelő emberre áldozzuk energiáinkat, és szerelmünket. Ám amíg ez egyértelműen ki nem derül, vagy amennyiben már elköteleződtünk egy házasságban, legyen bizalmunk a választottunkban, és legyünk úgy erősebbek, hogy engedjük őket erősnek mutatni magukat.

Köszönjük, ha – bár kisebb összegű, de rendszeres – utalással segíted hittérítő munkánkat!

Metropolita Egyesület 3600 Ózd, Pázmány utca 6. Nyilvántartási szám: 01-02-0016428 I Adószám: 18876842-1-05 HUF Számlaszám: 10700598-69996096-51100005

Válaszolj Válasz elvetése

Metropolita Egyesület 3600 Ózd, Pázmány utca 6.
Nyilvántartási szám: 01-02-0016428 I Adószám: 18876842-1-05
HUF Számlaszám: 10700598-69996096-51100005